Ma már szinte mindenki ismeri azt a hatalmas fejlesztést, amelyet az állam és az Egyesült Arab Emírségek egyik befektetője tervez Rákosrendező területén. Azonban nem mindenki van tisztában azzal, hogy mi volt itt eredetileg, mennyire elvadult a terület jelenleg, illetve hogy az elmúlt harminc évben többször is felmerült a körülbelül 130 hektáros terület rekultivációjának a gondolata.
2023-ban érkezett a hír, miszerint a kormány tervezi a XIII. és XIV. kerületek határán fekvő terület rendezését és fejlesztését. Önmagában ez nem is lenne problémás, hiszen a rozsdaövezetek fejlesztései sokszor értéket is teremthetnek, de nem mindegy, hogy konkrétan mire irányul a fejlesztés. A területet sokan Budapest egyik „aranytartalékának” nevezik, mivel egy hatalmas, egységes fejlesztési zónáról van szó, ami ideális helyszíne lehetne egy új városrész kialakításának. Az elmúlt évek során számos koncepció készült a környezetrendezésről és a hasznosításról.
A magyar állam idén megegyezett az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy a projekt részeként megújítják a környék infrastruktúráját. A befektető pedig egy példa nélküli ingatlanfejlesztésbe kezd, amely nemcsak lakóingatlanokat és irodákat foglal magában, hanem szolgáltatásokat, egy szórakoztatóközpontot, valamint egy közparkot is – a felhőkarcolók építése sem kizárt. A terület rendezése már zajlik, jelenleg a bérlők és jogcím nélküli használók kitelepítése van folyamatban.
Régebben, a 19. század végétől egészen a rendszerváltásig, Rákosrendező egy forgalmas és fontos vasúti csomópont volt, ahol ezer vasutas dolgozott. Az 1860-as években egy állomás épült itt, amelyhez mozdonyszín, őrház, szénraktár és tisztviselői lakóház is tartozott. Bár az épület régi, csak helyi védettséget élvez, így a területrendezési tervben akár a bontása is szerepelhet.
Ahogy Budapest fejlődött, a Nyugati pályaudvar egyre forgalmasabb lett, ez viszont zavaró volt a városlakók számára. A város vezetése úgy döntött, hogy a vasúti funkciókat távolabb helyezi el, és a választás a közeli Rákosrendezőre esett. Így kezdődött meg a pályaudvar bővítése, amely 1908-ra be is fejeződött, elköltöztetve a teherpályaudvart és fűtőházat a városközpontból.
A második világháború idején számos létesítmény bombázás áldozata lett, de a nagyobbik fűtőház túlélte, ahol ma a Vasúttörténeti Park található. A rendszerváltozás után a rendező pályaudvar szerepét más vette át, és a terület jelentősége csökkent. Jelenleg a vonatforgalom még sűrű, de a tömegközlekedés hiánya miatt kevés ember veszi igénybe az állomást.
Számos terv született a terület fejlesztésére, beleértve egy új híd építését és a vasúti kapcsolat fejlesztését. Tavaly decemberben derült ki, hogy a területet az állam és külföldi befektetők közösen fejlesztenék, 600-650 ezer négyzetméteren építkezve, míg 300-350 ezer négyzetméteren közparkot hoznának létre.
Mivel az Országgyűlés elfogadta az új városközpont megvalósítását, fontos, hogy a projekt minden részletében átgondolt legyen, a városlakók érdekeit szolgálva
Történelmi áttekintés
Rákosrendező egykor Budapest egyik legforgalmasabb ipari és vasúti csomópontja volt. A terület jelentősége a 19. század végétől egészen a rendszerváltásig terjedt, amikor is a helyszínen jelentős vasúti tevékenység zajlott. A vasúti létesítményeket eredetileg az osztrák Államvasút-Társaság építette. Az 1860-as évek során kiemelkedően fontos logisztikai központként funkcionált, többek között mozdonyszín, őrház, szénraktár és tisztviselői lakóházakkal. A mai napig fennmaradt épületek azonban ma már csak helyi védettség alatt állnak, így a tervezett fejlesztések keretében potenciálisan eltűnhetnek.
A tervezett projektek és fejlesztések
- Infrastruktúra megújítása: A projekt elsődleges célja a terület infrastruktúrájának korszerűsítése. Ez magában foglalja az utak, közművek és tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztését. A fejlesztések során a létesítmények könnyebb elérhetőségét és a környezeti terhelés csökkentését is figyelembe veszik, különösen a közlekedés és logisztika terén.
- Ingatlanfejlesztés és városrész kialakítása: Az Egyesült Arab Emírségek befektetői egy hatalmas ingatlanfejlesztésbe kezdenek, amely lakóingatlanokat, irodákat, szolgáltatásokat, valamint szórakoztató központot és közparkot is magában foglal. A területen potenciálisan felhőkarcolók is épülhetnek, amelyek modern városképet kölcsönözhetnek a környéknek.
- Környezetvédelmi és rekultivációs projektek: A tervek között olyan környezetrendezési és rekultivációs programok is szerepelnek, amelyek célja a jelenleg elhagyatott és elvadult területek újjáélesztése. Ez nemcsak azért fontos, hogy növelje a terület attraktivitását, hanem azért is, hogy fenntartható és élhető környezetet teremtsen az új lakosok és vállalkozások számára.
Kihívások és megfontolások
- Kulturális és történelmi örökség: Az egyik legnagyobb kihívás a történelmi és kulturális örökség megőrzése, miközben modern fejlesztések valósulnak meg. A helyi közösség és a műemlékvédelmi szervezetek bevonása kulcsfontosságú lehet annak biztosítására, hogy a múlt értékei integrálódjanak a jövőbeni fejlesztésekbe.
- Lakhatás és társadalmi integráció: Fontos, hogy a fejlesztések során különböző társadalmi rétegek számára is elérhető lakhatási lehetőségek alakuljanak ki. Ez segíthet a lakhatási válság enyhítésében és a társadalmi összetétel kiegyensúlyozásában.
- Környezetvédelem és fenntarthatóság: Az új városrész fejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre. Zöldterületek kialakítása, fenntartható építési megoldások és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsszerepet játszhatnak.
Jövőbeli lehetőségek
- Gazdasági fellendülés: A fejlesztések nemcsak a helyi gazdaságot élénkíthetik, hanem új munkahelyeket is teremthetnek a városban. Az ingatlanok és az infrastruktúra megújítása hosszú távon értéknövekedést eredményezhet a környéken.
